Völgyesi Zoltán

Völgyesi Zoltán a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Bölcsészettudományi Karán történelem-földrajz-filozófia szakon diplomázott. Tágabb kutatási területe Magyarország XX. századi története, társadalomtörténete.

 

Első konkrét kutatási témám egy tiszántúli kisváros, Hajdúnánás 1956-os helyi forradalmának részletes feltárása volt. Ebből a témából írtam PhD doktori értekezésemet a KLTE Történelmi Intézete "Hazai és egyetemes társadalom - és eszmetörténet a XIX - XX. században" című doktori programja keretében, s azt 1999-ben védtem meg. Az MTA Bolyai János ösztöndíja támogatásával írtam könyvet a témából "Kisvárosi történet. Az 1956-os forradalom és a zsidóellenes megmozdulások Hajdúnánáson." címmel, mely az Osiris Kiadó Doktori Mestermunkák sorozatában 2001-ben jelent meg. A könyvben monografikus jelleggel dolgoztam fel és mutattam be az 1956-os forradalom helyi történetét, beleértve a forradalom utóhatását is. Áttekintést ad a kötet lokális társadalom gazdasági-társadalmi viszonyainak változásairól a dualizmus korától 1956-ig, feltárja a zsidóellenes zavargások okait. A feldolgozás során társadalomtörténeti elemzéseket és eseménytörténeti rekonstrukciót egyaránt alkalmaztam.

1996-tól összehasonlító társadalomtörténeti kutatásokat végeztem hajdúsági régióban (Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló) „Az agrártársadalom átalakulásai és konfliktusai Hajdú-Bihar megyében” nevű OTKA – pályázat támogatásával. 2001-től a hajdúvárosok 1944 előtti középosztályi elitjét vizsgáltam, ezen belül a helyi elit összetételét, életmódját, mentalitását, illetve a helyi elitbe sorolható családok sorsát. „A történelmi elit felbomlása 1944-45 után – a hajdúvárosok példáján” címmel jelent meg idevágó tanulmányom a Századvég Kiadó által kiadott kötetben, 2006-ban.

2008-tól foglalkoztam az 1956 utáni megtorlás és a restauráció időszakával és a Kádár-korszak történeti problémáival. Kárpátaljai konferencia-kötetben jelent meg a „Kis engedmények nagy ára, avagy a kádárizmus társadalmi mérlege” című tanulmányom 2013-ban.

Szakmai pályafutásom első fele Debrecenhez kötődött, főállásban főiskolai tanárként tanítottam a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán, majd a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. 2013 decemberében költöztem a fővárosba, s kerültem állásba a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. 2014-ben az első világháború centenáriumi kiállítására készülve széleskörű forrásgyűjtést végeztem az első világháború hátországra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásait feltárva, és kiállítási katalógust szerkesztettem „Hátország a Nagy Háborúban. Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon” címmel, amely akkor az év levéltári kiadványa díjat nyerte el.

 

A háborús hátország szociális viszonyait kutatva került kezembe Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska háborús naplója, sok érdekes, a grófnő fóti szociális szervező munkájával kapcsolatos forrással együtt a Károlyi-levéltár iratanyagában. A következő két évben számos cikket írtam a háború gazdasági és társadalmi hatásairól, s ekkor jelentek meg első írásaim Apponyi Franciska első világháború alatti tevékenységéről. Az NKA támogatás segítségével és a levéltári források felhasználásával készítettem el egy önálló kötetet 2015-ben, mely „Harctértől a hátországig. Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon a levéltári források tükrében” címmel jelent meg a L’Harmattan Kiadó és a Magyar Nemzeti Levéltár közös kiadásában.

2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján az 1956-os vidéki követeléseket és a vidék forradalom alatti önszerveződését kutattam a megyei levéltárakban, s több jubileumi konferencián tartottam előadást, majd a következő évben, 2017-ben több kötetben jelent meg tanulmányom ebben a témában.

 

Az utóbbi években több írásban foglalkoztam az első világháború és az azt követő időszak kérdéseivel, beleértve a Monarchia felbomlását és a nemzetiségi kérdést, továbbá a hadigondozást és a háborús szociálpolitikát. Ez utóbbi tematika kapcsán kutattam újra Apponyi Franciska háború alatti, illetve későbbi, két háború közötti munkásságával kapcsolatos forrásokat. Ezek alapján újabb publikációkat készítettem, előbb a 2022. évi Levéltári Közleményekben jelent meg tanulmányom „Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban – állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények” címmel, majd az Archivnet 2024. évi 1. számában közöltem cikket, melynek címe: Virágegylet, Virágnyaralók, gyermekolimpia – gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska zebegényi „alkotásai”.