Beszámoló a Nő, anya, társ. Asszonyok a Károlyi családban székesfehérvári konferenciáról.

2024. október 9-én szerdán délelőtt Székesfehérvárott, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárának (MNL FVL) szervezésében került megrendezésre a Károlyi Kutatócsoport idei második konferenciája „Nő, anya, társ. Asszonyok a Károlyi családban” címmel (az első konferencia beszámolója: LINK).

A korábban ugyanezzel a címmel megnyitott kiállításhoz kapcsolódóan (LINK) a konferencia a gróf nagykárolyi Károlyi család nőtagjainak az életét igyekezett bemutatni, különös tekintettel a családban, illetve közéletben betöltött kiemelkedő szerepvállalásaikra.

Az esemény jelentőségét növelte, hogy a hallgatóság soraiban helyet foglalt a Károlyi család három tagja is: Károlyi György és felesége, Angelica, illetve Károlyi Sándor.

A 10 órakor kezdődő konferencia kezdetén Károlyi György mellett köszöntőt mondott az MNL FVL igazgatója Bödő István, illetve a levezető elnök Fehér György történész, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum nyugalmazott igazgatója is.

Az első előadó, Mészáros Kálmán történész, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa volt, aki „Károlyi Sándor támasza, Barkóczy Krisztina” címmel tartotta meg az előadását. Egy historiográfiai áttekintést követően beszélt arról, hogy Krisztina asszony a család, illetve a birtokigazgatás terén valóban egyfajta támasza volt a Rákóczi szabadságharcban, majd később az ország újjáépítésében vállalt szerepe miatt a családtóltávol levő Károlyi Sándornak.

Másodikként Arany Krisztina főlevéltáros, a bécsi magyar levéltári delegátus, „Harruckern Jozefa, a Károlyi család megmentője” című előadását hallgathatta meg a közönség, ahol forrásokkal igazolta azt az állítást, hogy Harruckern Jozefa hozományával valóban megmentette az igencsak eladósodott családot. Ezenkívül fontos szerepe volt abban, hogy a Károlyiak meg tudták vetni a lábukat Bécsben, illetve megismertette őket a helyi arisztokráciával. Kultúra, főleg színházpártoló tevékenységével szintén nagy hatást gyakorolt férjére, Károlyi Antalra és fiára, Károlyi Józsefre is.

A szünet előtti utolsó felszólaló Fazekas Rózsa, nyugalmazott főiskolai tanár, a Nyíregyházi Egyetem munkatársa volt. „Válaszúton, Zichy Karolina élete 1849 után” című előadásában Károlyi György feleségének életútjával ismertette meg a hallgatóságot. Beszélt a pesti társasági élet legbefolyásosabb tagjai között számontartott asszony neveltetéséről és a szabadságharc utáni magyar emigrációt támogató tevékenységéről, illetve bemutatta a kapcsolatát gyermekeivel.

Egy rövid kávészünetet követően Völgyesi Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos levéltárának főlevéltárosa tartotta meg előadását: „Apponyi Franciska, a szociális gondoskodás mintaadója” címmel. A családi háttér bemutatását követően kiemelte Károlyi László feleségének a 20. század első felében betöltött összetett szociális és karitatív tevékenységét, beszélt arról, hogy több ilyen jellegű intézmény felállításában vállalt szerepet, mindemellett pedig még publikációkat is írt a témában.

Rigó Renáta, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos levéltárának segédlevéltárosa „Az útkereső, Windischgrätz Mária” című előadásában a második világháború utáni politikai helyzetben meghurcolt, illetve emigrációba kényszerülő asszony számos nehézséggel terhelt életét mutatta be. Ezen kívül kitért Károlyi István feleségének családanyai szerepére és az Argentínában új otthont kereső próbálkozásaira is.

Utolsóként Laczlavik György, a kutatócsoport vezetője és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa „A női szerepek megjelenése a Károlyi család levéltári dokumentumaiban” címmel foglalta keretbe az előadásokat. Kiemelte, hogy a konferencia során bemutatott Károlyi feleségek mindegyike egy-egy „típust” testesít meg a család történetében, hiszen például Barkóczy Krisztina valóban egyfajta „támasza” volt Károlyi Sándornak, viszont Harruckern Jozefa már inkább a bécsi kapcsolataival hozott új színt a család életébe, Apponyi Franciska pedig a Károlyi családra már korábban is jellemző jótékonysági tevékenysége miatt volt meghatározó személyiség.

A konferenciát egy állófogadás zárta, illetve a közönség számára tárlatvezetést tartott Laczlavik György az említett kiállításon.  Összességében a hallgatóság átfogó képpel gazdagodott a Károlyi család nőtagjait illetően a 17. század végétől kezdve egészen a 20. század második feléig bezáróan.

A Fehérvár TV konferenciáról készített beszámolója megtekinthető IDE KATTINTVA.

Az említett kiállítás 2024. november 21-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárának épületében. Az erről szóló hír IDE KATTINTVA tekinthető meg.