Laczlavik György
Kutatócsoport-vezető
Főlevéltáros - MNL, Elektronikus Nyilvántartások Főosztálya
Károlyi családdal kapcsolatos publikációk
Szakmai önéletrajz
Laczlavik György, 1975. május 28-án született Jászberényben. Az általános iskolai tanulmányait Szolnokon végezte, majd 1993-ban érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Már a középiskolában fokozott érdeklődést mutatott a történelem, illetve a történettudomány iránt, ami nemcsak a szervezett iskolai tanórákon, hanem különböző tanulmányi versenyeken való részvételben is megnyilvánult. 1993-ban például I. helyezést ért el a Jász-Nagykun-Szolnok megyei történelem versenyen.
A gimnázium befejeztével nem volt kérdéses, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán folytatja tanulmányait. A középkori és kora újkori magyar történelem forrásainak mind jobb megismerése céljából 1995-ben felvételizett az egyetem levéltár szakára. Az egyetem első évétől kezdve részt vett a kötelező latin nyelvi stúdiumokon, majd különböző önállóan választott forrásolvasási szemináriumokon. Ezeknek köszönhetően 1996-ban latin szakon is sikeres felvételi vizsgát tett. Latin szakos tanulmányait azonban, a nyelvi alapvizsga letétele után, a közösség érdekében folytatott tevékenységei miatt félbeszakította.
Történelem szakon 2000-ben, levéltár szakon pedig 2004-ben diplomázott. Levéltár szakos tanulmányai során „találta meg” jelenlegi témája, Várday Pál pályafutása, amellyel doktori iskolába is jelentkezett. 2003–2006 között látogatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskolájának Kora újkori Magyar Történelem Programját. 2004-ben elnyerte a Collegium Hungaricum két hónapos bécsi ösztöndíját is. 2012-ben védte meg „Egy politikus főpap a 16. század első felében. Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutása” c. doktori disszertációját. 2014-ben jelent meg önálló monográfiája „Kettős pecsét alatt, Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó (1483–1549) címmel.
2002. január 15-től dolgozik a Magyar Országos Levéltárban, kezdetben a Főigazgatói Titkárságon, majd 2002. november 1-től a MOL III. (Magánlevéltárak és gyűjtemények) főosztályának munkatársaként. Itt 2003-tól a Károlyi levéltár referense, majd 2008-tól a Mohács utáni gyűjtemény is az ő gondozása alá került. Referenciájához kapcsolódóan több konferencián is előadott, illetve jelent meg publikációja.
Magánlevéltárak és gyűjtemények főosztályán 2011. január 1-től lát el vezetői feladatokat. Kezdetben mint csoportvezető, majd 2011. november 1-től mint főosztályvezető-helyettes. Első számú feladata a MOL őrizetében lévő magániratokkal, elsősorban a család levéltárakkal kapcsolatos munkák összefogása. A Magyar Nemzeti Levéltár megalakulása után (2013. január 15-től) az újonnan alakult Magánlevéltárak, gyűjtemények és gazdasági szervek főosztályát vezeti.
2006-ban két hetes tanulmányúton vett részt Bajor Állami Levéltárban. 2008-ban pedig 10 hetet töltött Höllinghofenben (Észak-Rajna-Vesztfália), ahol részt vehetett Csilla von Boeselager báróné hagyatékának rendezésében. A rendezési munkák szerzett tapasztalatairól mind német mind pedig magyar nyelven jelent meg tanulmánya.
Nevéhez fűződik a Károlyi család nemzetségi levéltára Rákóczi-kori iratanyagainak feldolgozása, digitalizálása és 2011-ben DVD formátumban történő megjelentetése. Még ugyanebben az évben sikeres konferenciát, Asszonysorsok a Rákóczi-szabadságharcban címmel és kiállítást Egy puszta házban, üres kamarában. Károlyi Sándorné és a kuruc világ címmel rendezett. 2012-ben kezdődött el az Országos levéltár címeresleveleinek digitalizáslása és adatbázisban történő feldolgozása. A „Hazai címereslevelek és nemes iratok” (R 64) című gyűjtemény adatbázisa 2012 őszétől online is elérhető, 2013 decemberétől pedig teljes egészében online kutatható. Ezt a munkát folytatva 2014 tavaszán az Országos Levéltár, 2020 tavaszán pedig az MNL valamennyi eredeti címereslevele publikussá vált.
2013 óta tagja a Levéltári Kollégium szabványügyi bizottságának. Részt vett a levéltári fogalomtár megalkotásában. Vezetője volt a „közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről” c. levéltári szakmai (27/2015. (V. 27.) EMMI) rendelet módosításáért a Levéltári kollégium által létrehozott biztosságnak. 2016 óta a Kulturális Javak Bizottságának Tagja.
2010-től szerkesztőségi tagja a Turul c. folyóiratnak, amely munkáját, korábban mint szerkesztőségi titkár is segítette. 2010 óta a Magyar Genealógia és Heraldikai Társaságnak is tagja. 2002 óta tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének, melynek Forrásközlő Szekcióját is vezeti 2017 óta.
2016-ban bízták meg az MNL OL 1526–1570 közötti iratainak feldolgozása és online publikálása című projekt vezetésével. A Reformáció Emlékbizottság által támogatott projekt során az Országos Levéltár 1526. augusztus 29. és 1570 között keletkezett iratait digitalizálták, majd ezután kezdtek neki az iratok feldolgozásának, illetve online publikálásának. Az adatbázis a mohácsi csatát követő korszak iratainak kutatását elősegítő – a középkori oklevelek adatbázisához hasonló, de más szerkezetű – segédletet, illetve forráspublikáció. A projekt folytatását 2018–2022 közötti időszakra vonatkozóan a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI K 128 695) is támogatta.
Laczlavik György lett a vezetője a Károlyi Kutatócsoportnak, mely 2017 őszén alakult meg a Magyar Nemzeti Levéltárban. A kutatócsoport célja, hogy a Károlyi család történetével kapcsolatos kutatásokat a lehetőségek szerint tovább tágítsa mind időbeni, mind területi és módszertani szempontból, fórumot is biztosítva a kutatók számára.. A kutatócsoport „Hittel és erénnyel, Károlyiak a történelemben című rendezvénysorozatának” számos hazai és határon túli állomása is volt már. A közeljövőben jelenik meg kutatócsoport második forráskiadása.
2020. június 1-ján nevezték ki a Magyar Nemzeti Levéltár Elektronikus Nyilvántartások Főosztályának vezetőjévé, feladata az elektronikus nyilvántartó szakrendszerekben folyó munka szakmai ellenőrzése és koordinációja.